Napsütés, csiripelés, nyitott ablak... Itt a tavasz! Elővettem tegnap a vékonyabb dzsekim. Érdemes volt! A Liget szélén, miközben széles vigyorral égettem magam a napon, és várakoztam a trolira, egy vidám madárraj csivitelő tagja sikeresen le is kakkantotta. Az ujját és elől a zseb felett is.
Tételezzük fel, hogy ez jó jel! Nem elég, hogy itt a tavasz, máris rám száll az égi áldás!
Egyébként ma másfél éve, hogy (már megint) elkezdtem egy új életformát. Még mindig nem dőlt el, hogy helyesen választottam-e. Hosszú távon nem dőlt el. Rövid távon abszolút helyes döntés volt.
Sikerült madárnak érezni magam.
Pár kilométerrel odébb a teljes családom kidőlt valami influenza szerű nyavalyában. De a teljes. Kivéve aput, aki elvileg a leggyengébb láncszem lenne a szíve miatt. De ő jön, megy, süt, főz, ellát és rendezkedik. Én meg itt kuksolok, és örvendezek, hogy annak ellenére, hogy egész vasárnap velük voltam, nálam semmi jele a dögrovásnak. Én akkor szoktam, amikor senki más. Mindig az árral szemben, hehehe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése