2012. április 6., péntek

Más




Már többször előfordult, és megint megtörtént, így aztán míg friss az élmény, közvéleményt kutatok. Miért van az, hogy ha
- merészebb színkombinációban (pl. lila és zöld)
- és/vagy hozzá nagy stólában
- vagy farmer, vízhatlan dzseki, fehér edzőcipő kombóban
megyek végig a pesti utcákon, mindenki angolul szól hozzám, be akar tuszkolni (angolul) valami pöpec étterembe, vagy meg akar győzni, hogy hop on hop off busszal járjam körbe a várost? Ennyire nem így öltöznek a magyarok?
Ha normál öltözöm, pl. a sportos cucchoz fekete a rohangálós cipőm, vagy nem veszek fel extra színeket, észre se vesznek, vagy ha hozzám szólnak, az biztos magyarul van.
Tegnap tündéri jelenet a Skála Metró épületében üzemelő áruház-féleségben. A cipő részleg elég jó, vannak az igen olcsótól a még megfizethető drágábbig mindenféle lábbelik. Egy nagy kupac külföldi csaj próbált, és ami nem tetszett, csak otthagyták. Az idős eladónő végtelenül kedves, türelmes arccal, jól tagoltan és hangosan magyarul, és persze szélesen gesztikulálva próbálta őket megtanítani arra, hogy ami nem kell, azt visszacsomagoljuk a dobozba, és visszatesszük a helyére. Újra és újra elmagyarázta. A végén annyira kínos volt már, hogy odamentem hozzá, és mondtam neki, hogy ne tessék megharagudni, de külföldön a vevők mindent szanaszét hagynak, és az eladók pakolnak. El volt szörnyülködve. 
Igen, végülis igaza van, én is utálom az összedobált áruházakat, igyekeztem is mindig nyitásra odaérni, amikor még rend volt. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése